Az idő múlásával az arcbőr nem csak ráncosodik, hanem foltok és elszíneződések is megjelenhetnek. Az UV-sugárzás negatívan hat a bőrre, pigmentációs elváltozások jelenhetnek meg és fényöregedés látható következményei miatt az emberek változtatnak a hozzáállásukon, átgondolják, hogy bőrüket továbbra is kitegyék a napnak. A magas UV-szűrővel ellátott készítmények az egész éves bőrápolás szerves részévé váltak, nem csak nyáron használhatók. A hiperpigmentáció elleni küzdelem már nem csak a napvédelemről szól, hanem a már létrejött károsodások kezeléséről. A pigmentációs rendellenességek ritkán alakulnak ki közvetlenül a napozás után. A photo-ageing – fény általi bőröregedés – és a szabad gyökök bőrkárosító hatása miatt alakulnak ki, amelyek gyulladást okozhatnak. Ezért a hiperpigmentáció elleni védelem elengedhetetlen része a világosító, bőrszínjavító és antioxidáns hatású neurokozmetikumok használata egész évben

Mivel a melanin termeléséért felelős melanociták idegsejtek a dendritikus kitüremkedéseiknek köszönhetően kommunikálnak a bőrsejtekkel, és a melanoszómákon keresztül továbbítják a pigmentet a keratinocitákhoz. Ezenkívül a melanoszómák képesek a keratinocitával való fúzióra. Idegsejtekként erősen reagálnak a hormonszintre, a stresszre és a gyulladásra. Aktiválásuk fokozott enzimaktivitást és túlzott melanintermelést eredményez. A hiperpigmentáció kialakulása összetett folyamat, amelyet számos tényező befolyásol, ezért megszüntetésük nehéz és időigényes. Az elváltozások súlyossága és elhelyezkedése befolyásolhatja a kezelés végeredményét.

A hiperpigmentáció a következőkre osztható: epidermális, dermális és vegyes. A legnehezebben kezelhetők a legmélyebben, azaz a dermiszben elhelyezkedő, valamint a nagyobb és több érrel rendelkező kevert, úgynevezett vaszkuláris melasmák. Az elszíneződést, az egyenetlen bőrtónust számos tényező okozza: UV- és HEV-sugárzás, hormonális zavarok, stressz, öregedés, érzékenység, gyulladásos okok, fényérzékenységet okozó gyógyszerek vagy a speciális kozmetikumok használata, valamint belső betegségek, például pajzsmirigy- vagy májbetegség. A terhesség, a menopauza és a fogamzásgátlás alatti melasma a hormonális hiperpigmentáció leggyakoribb oka. Az idősekre jellemző öregségi foltok pedig a krónikus napozás eredményei. A melanociták helyi stimulációja bőrgyógyászati betegségek – akne, lichen planus, pikkelysömör – esetén fordul elő, az általánosan vagy helyileg alkalmazott gyógyszerek pedig kontakt dermatitiszt is okozhatnak. Ezek közé tartoznak az antibiotikumok, a gombaellenes szerek, az antidepresszánsok, egyes növényi hatóanyagú gyógyszerek, amik kölcsönhatásba lépnek az UV-sugárzással. Egyre inkább tudatában vagyunk a hámlasztó anyagok, például savak vagy lézeres kezelések használatából eredő hi- perpigmentációnak és elszíneződéseknek. Ennek oka lehet a hámlasztó készítményre adott túlzott reakció, túlságosan agresszív termék vagy alkalmazási mód, gyulladás utáni elszíneződésre való hajlam vagy nem megfelelő utóápolás az intenzív kezelések után.