A bőr mikrobiomja

A bőr mikrobiomja minden egyén egyedi ökoszisztémája; nincs két egyforma mikrobiom. Megjelent a holobiont fogalma is, amely magában foglalja a szupergenom gondolatát, amely az emberi genom és a mikrobiom kombinációjának eredménye. Emellett a biológiai sokféleséget erősen befolyásolják különböző külső és belső tényezők, többek között az életmód, az életkor, a táplálkozás, a betegségek, az UV-sugárzás és az oxidatív stressz. Számos tanulmány megerősítette a mikrobiom kulcsfontosságú szerepét az anyagcsere-, immun- és neurológiai folyamatok befolyásolásában, jelentős kapcsolatot mutatva a mikrobiom és a bőr általános egészsége között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrobiális fajok összetételének és eloszlásának változásai összefüggnek az öregedéssel és a különböző bőrbetegségekkel, például az Acne Vulgarisszal, a rosaceával, az atópiás dermatitisszel és a pikkelysömörrel (psoriasis). A mikrobiom zavarának állapotát diszbiózisnak nevezik, amelyben gyulladásos tényezők is megjelennek

Bélrendszeri mikrobiom

A bélmikrobiomról úgy vélik, hogy a bél-agy-bőr tengely elsődleges mozgatórugója. Ezért a diszbiózis nem korlátozódik pusztán a bélre; hatással lehet az egész test működésére, beleértve a bőrt is. A fordulópontot az urbanizáció intenzív fejlődése jelentette az ember és a környezet kapcsolatában, ami csökkentette az ember természethez fűződő interakcióját, és növelte a bőrérzékenység és az allergiás betegségek gyakoriságát. A kutatások azt mutatják, hogy a modern életmód káros hatásainak, például a helytelen táplálkozásnak és a stressznek való kitettség nemcsak az emésztő szervrendszerben okoz változásokat, hanem az egész testben, így a bőrben is. A bélmikrobiom felelős a megfelelő tápanyagfelszívódásért, a lipidraktározásért és -anyagcseréért, a vitaminszintézisért, a kórokozókkal szembeni védelemért, és meghatározza az egész szervezet immunitását, sőt, még a hangulatunkat és a bőrünk megjelenését is befolyásolja.